Egy nagyon nehéz hónap végéhez közeledek, tele fájdalommal, keserűséggel... Édesanyám egy váratlanul jött súlyos betegségben elment közülünk... egy Édesanya, egy Nagymama, akinek a jó tanácsaira, ölelő kezére, biztató szavaira még nagyon sokáig szükségünk lett volna... nehéz továbblendülni, megtalálni a miértekre a választ...
És megismertem az örökre szó igazi, kegyetlenül valóságos jelentését...
Lélekgyógyításként a munkába temetkezem... elkészült a takaró a keresztelőre, sajnos teljes fotó nem lett róla...
Elkészült Áronom űrmanósapija is, tulajdonosa nagyon büszke rá...
És lakásunk újabb virágokkal gazdagodott, többek között egy murvafürttel, amit Édesanyám még épp láthatott először virágozni...
