Gondolatok a babavarrásról

Érdekes dolog ez a babavarrás.... lassan két éve, hogy igazán belefogtam, és egyre inkább azt érzem, itt a helyem. Nem, nem szeretném hanyagolni a horgolást és az egyéb kézműves dolgokat sem, nem is teszem, hiszen a babáknak is kell ruha, ami lehet ugyebár horgolt is!

Akkor is, érdekes egy dolog ez a babavarrás....

Amikor nem kérésre varrok, mint most....

Jön egy gondolat, a fejemben megszületik egy kép....

Aztán jönnek a lopott tíz percek, az esték, amikor elvonulok a műhelybe....

Jön a gyapjú.... szalagokat tépek, átnézem, nincs-e benne szennyeződés, végigtapogatom.... gombolyítok.... megint tépek, majd fejet formázok..... Ahányszor csak készítem, annyiszor lesz másmilyen egy kicsikét... ha fáradt a kezem, nehezebben megy, van, hogy inkább leteszem, másnapra halasztom..... Mert egy babafej kemény kell legyen, ehhez pedig a kezemben erőnek kell laknia....aztán ismerkedem a buksival, hol lesz a szeme, szája...., hogy lássam, hol lesz a szíve....  Mert a fej alatt a szívnek kell laknia, azt is meg kell varrni.....

Jöjjön a testanyag - világosabb vagy kreolabb bőre legyen? Esetleg legyen egy kis fekete bőrű babácska?  Ó, és persze, fiú legyen, vagy lány? :)

Varrógép, cérna kiválasztása, ami a testanyaghoz a legjobban illik.... illanós filccel felrajzolom a testrészeket, apró öltésekkel levarrom duplán, biztos, ami biztos, fontos, hogy jól tartson a varrás..... aprólékos mozdulatok, főleg a kéz hüvelykujjának kialakítása.... ilyenkor nem szeretem, ha zavarnak...

Jöhet a tömés, összeállítás.... ismét jön a gyapjú, ezúttal kicsit kézkímélőbb feladatot ad..... ki kell tömni a kezeket, lábakat, a testet...

Ó, és össze is kell állítani a babát.... apró öltések sora, figyelek a részletekre..... kezek vállhoz, lábak a testhez.... test a vállhoz, ha már megvan a pocakja is, ahol ismét a kezem erejét hívom segítségül egy újabb gombolyításhoz....

Vékony hosszú tűvel szeretek varrni, van egy-két kedvenc.... ők már meg is hajlottak kicsit.... de így idomultak a kezemhez...

Összeállt a test.... jönnek a részletek.... szemszín.... hajszín....frizura....

Esetleg jön valami újdonság is.... ki tudja? Folyton motoszkál valami a fejemben, ami nem hagy nyugodni.....

Amikor kihímzem a babácskának a szemét és a száját, lelket öntök bele.... onnan lesz csak igazán nagy köztünk a szerelem.... minden egyes alkalommal..... lelket adok a babáknak, legalább is úgy érzem....

És akkor még jön a ruhatár.... kisnadrág, szoknya, blúz, ing....  horgoljam vagy varrjam....

A végén ott ül sok sok együtt töltött óra, délután, este, éjszaka után a BABA, akivel foglalkoztam..... jönnek a gyerekeim, és kérdezgetnek: Ez a baba kié lesz, kislányé? Kisfiúé? És hogy hívják majd? És nekünk mikor varrsz?

Elárulom, ezúttal épp Nekik készül egy..... ;) de az is lehet, hogy nekem? :)